Nem bízik a nyugdíjrendszerben a magyar, de pénzt se igazán tesz félre. Új imázs kell a nyugdíjas éveknek, hogy ez megváltozzon.
Furcsa, skizofrén helyzetben vannak a magyarok a Groupama felkérésére az NRC által készített felmérés szerint. A többség nem bízik abban, hogy az állami nyugdíjrendszer képes lesz eltartani – vagy egyáltalán létezni fog még – mire nyugdíjba megy, de mégis viszonylag kevesen takarékoskodnak előre.
A felmérés szerint emberek kevesebb mint fele kezdett megtakarítani nyugdíjas éveire. Ez a szám akár jónak is tűnhet, de ebbe épp csak a teraszon gyűlő visszaváltható üvegek nincsenek benne. Ha azt nézzük, hányan tagjai önkéntes nyugdíjpénztárban, máris csak 18 százalékról beszélünk. Az összesített számban szerepelt a nyugdíjas évekre elrakott készpénz vagy a kiadható ingatlan is. A válaszadók további 21 százaléka tervezi, hogy elkezd takarékoskodni, a maradék pedig él a világba.
Ej, ráérünk arra még
A magyarok átlagosan 36 évesen kezdenek a magyarok takarékoskodni, a többség havi szinten 5-10 ezer forintot tesz félre. A Groupama felmérése szerint az átlag 11800 forint. Ez kezdésnek már nem számít rossznak. Jó helyzetben vannak azok, akik nem a negyvenes éveik közepén kapnak észbe, hogy valamiből meg kell élni később is.
A tudathasadt állapot más kérdésekre adott válaszokban is feltűntek. A többség pihenni szeretne, több időt tölteni a családdal, unokákkal. Emellett még egy dolog van, amire a többség számít, hogy sokat fog
tévézni.
A félelmek nagy része pedig a pénzhiányra vonatkozik. Az eltérés leginkább abban mutatkozik, hogy mire nem lesz pénze a válaszadóknak. A spektrum a hozzátartozók támogatásától az alapvető szükségletek kielégítéséig terjed.
A százezer forintos lyuk
Átlagosan a megkérdezettek 198 ezer forintos nyugdíjra számítanak, és várhatóan nem fogja meghaladni a 100 ezer forintot. Tehát legalább egy ilyen méretű lyuk lesz mindenkinek a havi költségvetésében. Az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalom eleve nem túl erős, a két leggyakoribb félelem, hogy jóval kevesebbet kapnak az állami nyugdíjból, mint az szükséges az élethez és hogy jóval kevesebb jut, mint a munkával töltött idő alapján járna.
Kérdés, hogy a cégek hogyan alakítják a béren kívüli juttatások rendszerét. A másik lényeges kérdése pedig, hogy a nyugger képe átformálódjon. Reklámokban már látni görkorcsolyázó időseket, vagy turistáskodó holland nyugdíjasokat, de még nem ez jut eszébe elsősorban az embereknek a nyugdíjas évekről.
Nyitókép: Pixabay/dimitrisvetsikas
Szólj hozzá