A kriptovaluták világában időről időre felmerülnek különféle fenyegetések, de a kvantumszámítógépek potenciális hatása már-már sci-fi kategóriába tartozik. Mi történne, ha egy ilyen gép képes lenne feltörni a Bitcoin titkosítását? A legújabb fejlemények szerint a Microsoft nemrég bemutatott kvantumchipje, a Majorana 1, közelebb hozhatja ezt a forgatókönyvet. De valóban van ok az aggodalomra?
Új versenyző: Majorana 1
A Microsoft február 19-én mutatta be a Majorana 1 chipet, amellyel belépett a kvantumszámítógépek fejlesztésének élmezőnyébe, olyan nagy nevekkel együtt, mint a Google, amely nemrégiben dobta piacra a Willow chipet. A cél egy olyan számítógép megalkotása, amely páratlan sebességgel tudna számításokat végezni.
A River Bitcoin tőzsde szerint ez a technológia felgyorsíthatja a Bitcoin kvantumbiztossá tételét. Bár egy kvantumtámadás még évekre van, a Majorana 1 fejlesztése akár jelentősen lerövidítheti ezt az időtávot.
Valódi veszély vagy eltúlzott aggodalom?
Jelenlegi állapotában a Majorana 1 még nem jelent közvetlen veszélyt a Bitcoinra, de a becslések szerint 2027–2029-re elérheti az 1 millió qubites kapacitást. Egy ilyen teljesítményű kvantumszámítógép már képes lehet hosszabb idő alatt feltörni a Bitcoin-címeket.
Sokan azonban úgy vélik, hogy a kvantumtámadásokkal kapcsolatos félelmek túlzóak. A kritikusok szerint, ha egy ilyen gép valóban képes lenne feltörni a titkosításokat, először inkább a bankokat venné célba, nem pedig a Bitcoint. A világ bankrendszere ugyanis több mint 188 ezer milliárd dollárnyi eszközt kezel, míg a kriptopiac értéke csupán 3,2 ezer milliárd dollár. Egy támadó szempontjából sokkal nagyobb nyereséget jelentene egy bankrendszer feltörése.
Erősítés a Bitcoin hálózatán belül
A kvantumszámítógépek nemcsak veszélyt hordoznak, hanem akár a Bitcoin biztonságát is növelhetik. Adam Back, a kriptovilág egyik meghatározó szereplője szerint a kvantumbiztos titkosítási módszerek még évtizedekre vannak attól, hogy ténylegesen szükségessé váljanak. Eközben a kutatók már most dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek hosszú távon garantálhatják a Bitcoin hálózat védelmét.
Hogyan készül fel a Bitcoin közösség?
A fejlesztők már most keresik azokat a megoldásokat, amelyek kvantumbiztossá tehetik a Bitcoin hálózatot. A BIP-360 javaslat egy új titkosítási módszerre való áttérést szorgalmaz, amely biztonságosabbá tenné a tranzakciókat. A terv egy „soft fork” bevezetésével valósulna meg, ami azt jelenti, hogy a frissítés visszafelé kompatibilis lenne, így a hálózat zökkenőmentesen működhetne tovább anélkül, hogy teljesen új láncra lenne szükség.
A soft fork előnye, hogy nem igényel azonnali frissítést minden felhasználó részéről, így fokozatosan lehetne bevezetni a szükséges változtatásokat. Ezzel szemben egy „hard fork” esetén a hálózat kettészakadhatna, ami komoly megosztottságot eredményezhetne a Bitcoin közösségben.
Mi a helyzet a bankokkal?
Bár sokan úgy vélik, hogy a kvantumfenyegetés először a bankokat érintené, Alexander Leishman, a River vezérigazgatója szerint a helyzet ennél bonyolultabb. A bankok nemcsak nyilvános kulcsú titkosítást használnak, hanem számos egyéb védelmi mechanizmust is alkalmaznak, például szimmetrikus kulcsú hitelesítést és manuális tranzakció-ellenőrzéseket. Ezzel szemben a Bitcoin védelme jelenleg csak a nyilvános kulcsú titkosításon alapul, így egy kvantumtámadás esetén érzékenyebb célpont lehet.
A Bitcoin valóban veszélyben van?
A kvantumszámítógépek fejlődése izgalmas, ugyanakkor némi aggodalomra is adhat okot. Noha a Microsoft Majorana 1 chipje önmagában még nem fenyegeti a Bitcoint, a technológiai fejlődés üteme miatt a közösség már most azon dolgozik, hogy megelőzze a lehetséges problémákat.
Bár egyesek szerint a kvantumveszélyt eltúlzották, mások úgy vélik, hogy érdemes időben felkészülni. A Bitcoin közössége már most lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hálózat biztonságos maradjon a jövőben is. A technológiai fejlődés tehát nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is tartogat a kriptovaluták számára.
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá