Mi is az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR)?
2020-ban vezették be Magyarországon – a világon egyedülálló módon – kötelező érvénnyel az Azonnali Fizetési Rendszert. Ennek köszönhetően a belföldi átutalások néhány másodpercen belül teljesülnek, függetlenül az időponttól. Ezenkívül az utalásnál többféle azonosítót is használhatunk a bankszámlaszám mellett. Az MNB egy olyan rendszert képzelt el, ami alternatívát nyújt a készpénzforgalom helyett és hozzájárul ahhoz, hogy a tranzakciók többsége 2030-ra elektronikusan történjen.
Az AFR 2.0 változásai
2023-ban módosultak az Azonnali Fizetési Rendszer szabályozásai. Az első és legfrissebb változás az értékhatár emelése, de a jövőben további fejlesztéseket várunk, mint például az egységes adatbeviteli módozatok és az NFC olvasási képesség. Emellett az MNB új arculati elemeket is bevezet az AFR-hez.
Hogyan hat a fejlesztés a gazdaságra?
Az MNB és az Európai Központi Bank (EKB) is kiemelt fontosságúnak tartják az AFR fejlesztését. A rendszer hozzájárul a nemzetgazdaságok növekedéséhez azzal, hogy fokozza a piaci hatékonyságot, ami a folyamatos működésnek köszönhető. Egy kutatás szerint, ha minden tranzakció valós idejűvé válna az Egyesült Királyságban, akkor a GDP 2,7 százalékkal nőne 2026-ra.
Összességében az AFR további fejlesztése hatalmas lépés a digitális fizetések irányába, amelyek gyorsabbak, hatékonyabbak és kényelmesebbek a fogyasztók számára.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá