Elsőre nagyon sok kérdés merül fel, például ki az, akire ekkora vagyont rábízhatnánk. Nagyon fontos ezért, hogy mindent törvényi keretek között, jogi úton intézzünk, szakemberek segítségével. Ebben a bejegyzésben áttekintjük, mi mindent érdemes tudni a bizalmi vagyonkezelésről, honnan ered, mi a célja, és hogyan kell adózni utána.
A bizalmi vagyonkezelés eredete
A ma ismert szabályozás leginkább a középkori Angliában elhíresült vagyonkezeléshez, a trust-hoz köthető. A legenda úgy szól, hogy a csatába készülő angol keresztes lovagok egy közeli hozzátartozónak vagy egy a barátnak, azaz a bizalmi vagyonkezelőnek (trustee) adták át vagyonukat amíg távol voltak. Innen ered tehát a „trust” kifejezés is. Amennyiben visszatértek, megkapták a vagyont, ha pedig nem, a kedvezményezetteket illette meg, akik lehettek családtagok, de más közel álló személyek is. Maga a bizalmi vagyonkezelés rendszere azonban Magyarországon fiatal jogintézménynek számít, a jogrendbe csak az új Ptk. hatálybalépésével került be, 2014-ben.
A bizalmi vagyonkezelés célja
A bizalmi vagyonkezelés olyan szerződéses viszony, ahol a vagyon eredeti tulajdonosa a vagyonrendelő teljes vagyonát, vagy annak egy részét átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a ráruházott vagyont kezelje, adminisztrálja, és a tulajdonosi jogokat gyakorolja.
Lényegében tehát három szereplő van: a vagyon tulajdonosa, annak kezelője, továbbá haszonélvezője, vagyis a kedvezményezett. A leggyakoribb vagyonelemek közé tartoznak az ingatlanok, cégek, követelések, ingóságok (pl. autók), értékpapírok, vagy szellemi alkotások. A bizalmi vagyonkezelés célja, hogy ezek a lehető legbiztonságosabban, teljes mértékben törvényes keretek között legyenek védve, vagy egy idő után átadva a kedvezményezettnek, a generációs vagyontranszfer legmagasabb szintű megvalósításával.
Tényleg biztonságban lesz a vagyon?
A vagyonrendelő a vagyonrendelést követően már nem tulajdonosa az átadott vagyonelemeknek, a kedvezményezett pedig még nem válik tulajdonossá egészen a vagyonkiadásig. Így lesz biztonságban a vagyon a vagyonrendelő és a kedvezményezett hitelezőitől is. Ráadásul a bizalmi vagyonkezelő nemcsak külön nyilvántartást vezet minden egyes kezelt vagyontól, hanem a saját vagyonától is külön kell nyilvántartania a kezelt vagyon(oka)t. Ez a szabályozás teszi lehetővé azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelő esetleges fizetésképtelensége esetén se nyerjenek kielégítést a hitelezői a kezelt vagyonból.
A Ptk. külön kiemeli továbbá, hogy a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői, illetve a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői sem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonra, továbbá halál esetén nem tartozhat a vagyonkezelő hagyatékába sem.
Ezek a rendelkezések alapozzák meg a kezelt vagyon legmagasabb szintű védelmét, és a kedvezményezett leendő vagyonának biztonságát. A gazdasági életben a „trust” elterjedésének ez az egyik elemi mozgatója, hiszen sokakat visszatartana a bizalmi vagyonkezeléstől annak a lehetősége, hogy a vagyonkezelő csődje által a kezelt vagyon is elveszik.
Ugyanakkor nem mindenki szeretné vagyonát idegen vagyonkezelőre bízni, ezért lehetőség van arra is, hogy saját magunknak adjuk bizalmi vagyonkezelésbe a védeni kívánt vagyon, de természetesen családtagok, barátok és üzlettársak is lehetnek bizalmi vagyonkezelők.
Adózási tudnivalók
A bizalmi vagyonkezelés során a vagyon átadása a bizalmi vagyonkezelő részére ingyenes ügyletnek minősül, mégis főszabály szerint nem kapcsolódik ajándékozási illeték fizetési kötelezettség hozzá. A bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon ezt követően a társasági adó (valamint a helyi iparűzési adó) alanyának minősül. Még saját adószáma is van, mintha egy cég lenne. Ennek következtében a társasági adó általános szabályai szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget. Kivéve akkor, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy, továbbá csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok, vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szereztek bevételt.
Magyarországon tehát a kezelt vagyon a társasági adó, és a helyi iparűzési adó alanyának is minősül. Amennyiben bevétel keletkezik, ugyanúgy adózik, mintha egy társasági adóalany gazdasági társaságként járt volna el, de vannak kivételek. A vagyon tőke részének átadása, kiadása pedig illetékmentes lehet, ha a kedvezményezett egyenesági rokon, feleség, vagy testvér. A vagyon hozama pedig úgy adózik a kedvezményezettnél, mintha osztalékot kapott volna egy vállalkozástól.
Jogszerű vagyonvédelem
A Crystal Worldwide nemzetközi üzleti tanácsadó cég adótervezési, vagyonvédelmi és állampolgársági megoldásokra szakosodott. Szakmailag megalapozott, jogszerű, diszkrét vagyonvédelmi megoldások kötődnek vállalkozásunk nevéhez. Amennyiben komolyan érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott lehetőségekről, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Képek forrása: Freepik, Unsplash
Szólj hozzá