Melyikből van több? Egy, vagy százdolláros bankjegyből? Erre a kérdésre a logikus válasz az lenne, hogy egydollárosból. Kis értékű, a mindennapokban használt, gyorsan amortizálódó bankjegy. A helyes válasz viszont az, hogy a százasból. A miértet senki nem tudja pontosan, de a Financial Times azért körüljárta a kérdést.
A trend nem annyira rég fordult meg, egészen pontosan a 2008-as gazdasági válság után, feltűnővé viszont mostanra vált. Torsten Slok, a Deutsche Bank nemzetközi közgazdasági vezetője vette észre, hogy a forgalomban lévő százdollárosok száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. Ma 12,5 milliárd darab kering a bankjegyből, azaz 12,5 billió dollárnyi értékű százdolláros van. Összehasonlítási alapot nehéz keresni. Maradjunk abban, hogy a dubaji Burdzs Kalifát 1,5 milliárd dollárból építették, a világ összes százdollárosából kijönne 8300 darab ilyen épület, és még maradna némi apró ablakmosóra.
Az, hogy a százdollárosok így elszaporodtak több logikának is ellentmond. Egyrészt a Fed kamatemelése ellenére is nőtt a kereslet a papírpénzre. Pedig az egészen biztos, hogy a készpénzben tárolt vagyon nem kamatozik, nem fizet osztalékot, nem csinál semmit. Másrészt persze annak is ellentmond a százdolláros népszerűsége, amit a közelítő készpénzmentes jövőről illik gondolni.
A Financial Times cikke szerint Slok sem nagyon tudja, hogy mi az oka annak, amire rábukkant. Az viszont biztos, hogy az amerikaiak nem fizetésre használják a bődületes mennyiségű százast. Kenneth Rogoff, a Harvard közgazdaság professzora szerint a készpénz fele a legtöbb országban azért forog, mert anonim, így el lehet rejteni a gazdasági ügyleteket. A százdolláros népszerűségének is a bűnözés lehet az oka. Ezt támasztja alá az is, hogy a legnagyobb címletről van szó, amit előnyben részesítenek a bűnözők. Ez a tény vezetett egyébként az ötszáz eurós bankjegy megszüntetéséhez. Legálisan nem sok mindenre volt használható, ellenben remek volt pénzmosásra.
Biztos a bűnözőknél van
A Chicago Fed kutatása szerint a nagy értékű amerikai bankjegyek négyötöde nincs az USA-ban. Slok szerint azonban a százdolláros népszerűsége nem ugrott meg érezhetően az ötszáz eurós 2016-os kivonása után. Illetve arra sincs bizonyíték, hogy őrületes, a nyolcvanas évek akciófilmjeit idéző bűnözési hullám indult volna el 2008 után.
Slok valószínűbbnek tartja, hogy a nyugati fogyasztók azért halmoznak fel készpénzt, mert nem bíznak a pénzügyi rendszerben annyira, mint korábban. Az inflációt kiszámíthatóbb veszélyforrásnak tartják. Emellett van olyan magyarázat is, ez Ruth Judson, a Fed gazdasági szakértője írta meg pár éve egy tanulmányban, hogy a geopolitikai bizonytalanságok, és az emiatt elinduló migráció is a százas malmára hajtja a vizet. A gazdaságban spontán is megjelenhet a dollár – például a vagyonukat féltő, a rendszerben nem hívő kínai elit dollárban is tartja a vagyonát – de a menekültek is gondolhatják úgy, hogy egy világszerte elfogadott valutával jobb útnak indulni.
Végül pedig a legális marihuánaüzlet is pörgeti a készpénz használatot, mert az amerikai szövetségi törvények még nem érték utol a legalizált fűhasználatot. Ezért egyszerűbb marihuánát eladni egy teljesen legális boltban, mint azt kártyával kifizetni és ehhez fizetési szolgáltatót találni.
Szólj hozzá