Beadja a derekát a világ legnagyobb gyémántkonszernje: szeptembertől mesterséges köveket is árusítanak.

A fintech cégek előretörése, a fizetési, pénzkezelési szokások megváltozása segít abban, hogy kicsit tágabb nézőpontból szemlélve a világot azon is elgondolkodjunk, mi számít értéknek. A pénzügy története egymást követő felismerésekből áll, hogy egy régebben értéknek számító jószágot más is megtestesíthet. Igaz ez az első hitellevélre, amivel kényelmesebb volt utazni, mint egy zacskó arannyal, de igaz a bitcoinra is, ami ugyanúgy digitális adat, mint a bankszámlánk tartalma, de független a bankoktól és államoktól. (Cserébe más függőségei vannak.)
Vannak jószágok, amik makacsul, minden logikával szemben tartják magukat. Ilyen a befektetési arany. Illetve ilyen a szemünk előtt átalakuló gyémánt. A gyémánt sokáig az a tiszta, ritka kő volt, amit pont a ritkasága miatt őrületesen nagyra értékelt az emberiség.

Az elmúlt száz évben ez már nem volt teljesen igaz. Viszont az 1888-ban alapított a többféle tévedésben élő brit gyarmatosító politikus, Cecil Rhodes, által alapított DeBeers kartell akkora szeletét uralta a gyémántpiacnak, hogy magasan tudta tartani az árakat. Apropó, tudjátok ki találta ki, hogy lányt kérni gyémántgyűrűvel illik? Aki a DeBeersre tippelt nyert.
Az ipari gyémánt már nem csak a fúróhegyekbe jó
A cég üzletét a legutóbbi időkben az zavarta meg, hogy mesterségesen már nem csak kemény, de csúnya ipari gyémántot lehet tenyészteni. Nagy nyomáson, magas széntartalmú gázban lehet ékszer minőségű gyémántokat is készíteni. Sőt a szennyezőanyag megválasztásával és az utókezeléssel, még a színt is be lehet lőni. Kezdteben a DeBeers marketinghadjárattal és mesterséges gyémántok megkülönböztetésére szolgáló technológiák fejlesztésével vágott vissza. Nem vártak sokat, a 15-20 százalékkal olcsóbb laborban növesztett gyémántok 2014-ben még a piac egy százalékát sem adták ki.

A DeBeers csoport ma bejelentette, hogy saját, laborban növesztett gyémántokat kínáló márkát indít. A Lightbox Jewelry nevű, szeptemberben induló márka pont azt fogja kínálni, amit a versenytársak, és amit a DeBeers eddig nagyban kárhoztatott. Egy negyedkarátos kőért 200 dollárt kell majd kifizetni, egy egykarátos mesterséges gyémánt 800 dollárba kerül majd.
A versenytársaknak azért beszólnak
A cég képes volt arra, hogy egyszerre jelentse be a mesterséges gyémántokat árusító márkáját és ekézze egy kicsit a piacot.
A Lightbox átalakítja a laborban növesztett gyémánok piacát azzal, hogy olyan terméket kínál, amire a vásárlóink vágynak, de nem kapták meg: megfizethető divatos ékszereket, amelyek nem örökre szólnak, de most tökéletesek
– idézi a cég vezérigazgatóját a DeBeers közleménye. Mert azt mégse ismerhették be, hogy mindenki után beálltak a sorba, és a bányászottól gyakorlatilag megkülönböztehtetetlen mesterséges köveket kínál. A szöveg még tartalmaz egy-két szúrást a versenytársak felé, de mégis arról szól, hogy a legnagyobb gyémántkonszern beadta a derekát.
Az érték jellegének megváltozása mellett van egy másik érdekes fintech jellegű következménye is. Korábban sok szó esett az etikus drágakövek blockchaines regisztrációjáról és követéséről. A mesterséges kövek elterjedésével csökkenhet az igény erre.
*(Az első képen mesterséges gyémánt látható, a másodikon a Koh-i-noor nevű brit koronagyémánt másolata.)*
Szólj hozzá