Elenyésző mennyiségben állati faggyút is tartalmaz az ötfontos polimer bankjegy. Már követelik a bevonását.

Elenyésző mennyiségben állati faggyút is tartalmaz az ötfontos polimer bankjegy. Már követelik a bevonását.

440 millió darabot bocsátottak ki az új ötfontosból, kínos lenne visszahívni
440 millió darabot bocsátottak ki az új ötfontosból, kínos lenne visszahívni
(fotó: STEFAN WERMUTH / POOL / AFP)

Magára haragította a vegánokat és vegetariánusokat a Bank of England. A jegybank egy twitteres kérdésre válaszolva árulta el, hogy az ötfontos plasztik bankjegy készítésénél faggyúból származó anyagokat is felhasználnak.

A The Independent szerint már indult is petíció az új ötfontosok kivonására. Ha sikerre jut a kezdeményezés, akkor az ötfontos a legrövidebb életű bankjegyek egyike lehet, mert csak idén szeptemberben került forgalomba. Mostanra több, mint ötezer aláírás gyűlt össze az alig egynapos petíción.

Az új ötfontos történetében ráadásul nem ez az első botrány. Korábban a pénzt már támadták amiatt, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem egy nő – Elizabeth Fry, a börtönök angyala – került rá, hanem Winston Churchill. A cserével egyetlen brit bankjegyen sem található női portré, ha a királynő mindenhol jelen lévő arcképétől eltekintünk. Ez a botrány végül akkor ült el, amikor a Bank of England kihirdette, hogy a 2017. nyarán kiadandó új tízfontoson Jane Austen fog szerepelni.

Mindig a zsírral van baj

A briteknek komoly tapasztalata is lehetne az állati zsírok okozta problémákban. Az 1857-es szipojlázadást kirobbantó ok az volt, hogy az indiai katonák olyan lőporpatront kaptak az Enfield karabélyukhoz, amelyet az időjárás ellen faggyúval kezeltek. A patront használat előtt ki kellett harapni. A szipojok között gyorsan elterjedt, hogy a vízhatlanításhoz sertés és marhafaggyút is használtak, ami mind a muszlim, mind a hindu katonákat felháborította.

Indiai oldalról sokkal több áldozatot követelt a lázadás
Indiai oldalról sokkal több áldozatot követelt a lázadás
(fotó: Wikimedia Commons)

A lázadás kialakulásához természetesen nem ártott az se, hogy a világ első gonosz multija, a Brit Kelet Indiai Társaság adminisztrációja és a helyi katonák között állandó volt a feszültség. A szipojlázadáshoz több helyen csatlakoztak, de a britek végül egy évvel a kitörése után vérbefojtották a lázadást. Az egyetlen látványos következménye az volt, hogy a Kelet Indiai Társaság uralmának vége lett, a királynő által kinevezett alkirály került India élére.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?