Paypass-os? Érintősen lehet? Passzos? – naponta több ezerszer hangzik el a fenti három kérdés vagy valamelyik változatuk. Az érintős fizetés úgy épült be a mindennapokba, hogy észre se vettük.
(fotó: MasterCard)
Hogyan működik a Paypass?
Mint a modern világban nagyjából minden, az érintős bankkártya is rádióval működik. (Ha csak egy ritkán emlegetett mérnök születésnapján bontanak bort, Marconi legyen az!) A kártya maga nem tartalmaz aktív elemet, nincs benne akkumulátor, nem is kell tölteni. Ami viszont van benne, az egy antenna és egy áramkör. Ha az antenna gyenge mágneses térbe kerül, ezt a bolti terminál generálja, akkor a vezetékben feszültség indukálódik, a kártya pedig eldalolja a terminálnak, hogy ki ő.
A mágneses tér annyira kis energiájú, hogy az NFC-s adatkapcsolat csak pár centiméterre működik. Az ötezer forintnál nagyobb összegek kifizetéséhez pedig a kártya PIN-kódját is meg kell adni vásárláskor.
És ez biztonságos?
A kérdés válasza a legjobb indulattal is attól függ, hogy kitől kérdezi. A MasterCard kártyatársaság szerint tökéletesen biztonságos az érintős technológia, neki is mentek egy lopásbiztos tárcákat kínáló magyar cégnek. A HWSW informatikai szaklap tesztje szerint azonban egy jól felkészült támadó leolvashatja a bankkártya által tárolt adatokat egy NFC-s telefonra telepített alkalmazással. A megszerzett adatokat pedig fel lehet használni azokban a webboltokban, amelyek lazán ellenőrzik az internetes fizetéseket.
(fotó: Wikimedia Commons)
A lap július 20-i tesztje szerint a kártya száma, lejárata és a utolsó tíz tranzakció időpontja és összege kérdezhető le a kártyától. A kártyaszámot és lejárati dátumot olyan kereskedőknél lehet felhasználni, amelyek nem kérik vásárláskor a kártya háromjegyű titkos kódját vagy a kártyatulajdonos nevét. Ilyen például az Amazon internetes kereskedőház.
Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy tömegesen lopnának így kártyaszámokat. Befoltozni való hibákat azonban tartalmaz a rendszer.
Mióta létezik a Paypass?
A PayPass, illetve az érintéses fizetés úgy általában nem számít új technológiának. A MasterCard 2003-ban, a floridai Orlandóban végezte el az első nagyszabású piaci tesztet a technológiával. Ekkor 16 ezer vásárló és több, mint hatvan bolt próbálta ki, hogy valóban gyorsabban lehet-e fizetni, ha a mágnescsík lehúzása helyett csak meg kell lóbálni a kártyát a terminál felett.
(fotó: Tupalo.com)
A tesztben nem csak hagyományos bankkártyák, hanem NFC chippel felszerelt mobiltelefonok is részt vettek. Ez annyiban érdekes, hogy a mobileszközök nagy része a mai napig sem tartalmaz NFC chipet.
Hogy hívják magyarul?
A Magyar Bankszövetség 2014-ben írt ki pályázatot arra, hogy a contactless fizetésnek magyar nevet adjanak. A versenyre egészen vicces, és a hétköznapokban használhatatlan ötletek garmada érkezett: tacsikártya, röpkártya, csúszkakártya, fürge, és valami rejtélyes oknál fogva a rubik szó is. A nyertes a sokkal hétköznapibb érintőkártya, illetve az érintés ige lett. Más kérdés, hogy valószínűleg még mindig inkább PayPassznak és érintősnek hívják a funkciót a boltokban, mint a zsűri által megszavazott hosszadalmas érintőkártyának.
Mire jó még a Paypass?
Az érintős fizetés nem csak vásárlásra alkalmas. Londonban idén vezették be – és hirdetik metrószerte – hogy az évek óta üzemelő, feltöltős kártyás Oystercard rendszer mellett egyszerű bankkártyával is lehet fizetni a tömegközlekedési eszközökön való utazásért. Mivel a jegyár bőven a PIN-kód megadását igénylő összeg alatt marad, egy másodperccel sem lassabb a bankkártya használata.
Melyik banknál van PayPass?
A MasterCard oldalán remek részletes lista van arról, hogy mely bankok milyen érintős fizetési kártyákat kínálnak. A matricás kártyát csak a Citibanktól és a Raiffeisentől lehet igényelni. Korábban az OTP Bank is kínált ilyet, de 2015-ben megszüntették a lehetőséget. A TakarékPontnál pedig fizetős karórát is lehet igényelni.
(fotó: Swatch)
Miben különbözik a matrica? És az óra?
Az érintős fizetéshez szükséges elektronikát és antennát a bankkártyánál jóval kisebb területre is be lehet építeni. A Swatch fizetős órájába egy önálló betéti kártyaként viselkedő chip van beépítve, ami három évre van hitelesítve. A mobil hátuljára, vagy a tárcánk belsejébe beragasztható PayPass matrica pedig nagyjából bélyegnyi területen tartalmazz a fizetéshez szükséges elektronikát. (Ha teljesen vízálló lenne, a kedvenc ingünk ujjába is be lehetne varrni, az lenne csak menő.)
Szólj hozzá