Mindenki tudta, hogy külföldre drága pénzt küldeni, de beletörődtek. A két észtet felhúzta a probléma, ezért megoldották, és meggazdagodtak belőle.

Mindenki tudta, hogy külföldre drága pénzt küldeni, de beletörődtek. A két észtet felhúzta a probléma, ezért megoldották, és meggazdagodtak belőle.

Käärmannt is meglepte, hogy az első pillanattól kezdve működött a szolgáltatás (fotó: Mosaik.space)
(fotó: Mosaik)

Az elején csak egy weboldal voltunk, amit két észt srác rakott össze.

Olyan problémát vett észre a Transferwise két alapítója, amiről mindenki tudott, aki valaha pénzt próbált küldeni külföldre: azt, hogy a szolgáltatás drága. A cég azzal az ötlettel indult, hogy össze lehet kötni azokat, akik fontot küldenek Európába és azokat, akik eurót küldenének Nagy-Britanniába. Ha ezek a szereplők segítenek egymásnak, nem kell kifizetniük a drága banki jutalékokat.

A nemzetközi pénzküldés nagyjából ennyire hatékony
(fotó: giphy)

A cég két alapítója saját életében tesztelte a megoldást. Taavet Hinrikusnak Angliában kellett volna fizetnie dolgokat, a Londonban dolgozó Kristo Käärmann viszont Észtországban fizette volna a jelzáloghitelét. A Reuters árfolyamait használva tökéletesen megoldották egymás között a feladatot. Amikor pedig látták, hogy működik, céget is alapítottak a megoldásra. Käärmann a Mosaikban beszélt az észt fintech sikertörténetről.

Már Pesten is keresnek alkalmazottakat

A Transferwise azóta 16 országban működik, kilenc irodában összesen 650 fő dolgozik a szolgáltatáson. Käärmann a cég budapesti irodájának megnyitása után beszélt a Mosaikban. Elhangzott például, hogy az indulás napján tudták, hogy sikerült komoly problémát találniuk. Tizenöt perccel az indulás után érkezett kétezer font a cég számlájára, azzal, hogy Franciaországba kellene küldeni.

Soha nem gondoltam volna, hogy bárki bízni fog a termékben

– mondta Kristo Käärmann. Aztán az első néhány adag pénz után megjöttek a levelek is, többen írtak a Transferwise két alapítójának, hogy a nemzetközi pénzküldés ára őket is zavarta, vagy arról, hogy maga is gondolkodott hasonló cégen.

Később kezdtük kiszámolni, hogy milyen jutalékkal dolgoznak a bankok. Az jött ki, hogy évi ötszáz milliárdos nyereséget érnek el ezen a területen.

A cég az első évében tízmillió fontot mozgatott meg. Az eredményeket bejelentő diasor egyik képe egy Porsche volt, amihez annyi kommentárt fűztek, hogy annyi pénzt spóroltak meg a felhasználóknak, hogy egy bankár nem vett magának sportkocsit. Ma már napi 720 millió dollár folyik át a rendszerükön, ráadásul két új szemléletű bankba is be vannak kötve.

Porschéval könnyű érvelni
(fotó: mihimaru CC-BY-ND)

A Transferwise-t nem a reklám növelte ekkorára. Az első időszakban arra se volt bevált megoldásuk, hogyan mutassák be, hogy a szolgáltatás működik, azt csinálja, amit ígér. Végül rájöttek, hogy a legjobban egyszerűen szóbeszéd útján terjed a hírük.

Hirtelen nagyon népszerű lett a magyar forint. Kiderült, hogy egy János nevű fickó mesélt a barátainak a szolgáltatásról.

A forint esete nem az egyetlen. A brit nyugdíjasok által kedvelt spanyolországi Alicantéban egy idősebb, de a technológia iránt érdeklődő férfi terjesztette el a Transferwise-t. Szerencséjük volt, hogy a brit nyugdíjas aktív volt a közösségben, egy fillért sem kellett reklámra költeni.

Cél a fénysebesség

A cég ugyan bevont kockázati tőkét, de nem azért, mert az kellett az életben maradásához. Azon pedig egyelőre nem is gondolkodik Käärmann, hogy kiszálljon a cégből. Azt mondja, hogy egyelőre ugyanaz a célja, mint induláskor.

Egy cél van, hogy a pénz majdnem ingyen és nagyon gyorsan eljusson a világ bármely pontjára. A fénysebesség nem elérhető, de bármi, ami a nagyon gyors és a fénysebesség között van, az oké.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?