Hogyan érzi magát a magyar online kereskedelem? Szeretünk-e már bankkártyával fizetni? Érdemes-e Kickstarterre menni az ötletünkkel? Remek kérdésekre kaptunk választ a konferenciánkon.

Hogyan érzi magát a magyar online kereskedelem? Szeretünk-e már bankkártyával fizetni? Érdemes-e Kickstarterre menni az ötletünkkel? Remek kérdésekre kaptunk választ a konferenciánkon.

kerekasztal1
Csákay Mátyás (MagNet) , Gáborjáni Szabó Ákos (Gránit Bank) , Kovács Larissza (MKB), Lévai Gábor (Metapay) – A fintech a bankokban sem csak komolykodás – Fotó: Pál Anna

 

A bankok és a fintechek viszonyának tisztázásával sok idő telt el a konferencián. Az MNB-s Bartha Lajostól kérdező egyik vendég például megtudhatta, hogy a bitcoin olyan kis forgalmat képvisel jelenleg, hogy a szabályozónak nem érdemes kigondolnia hogyan viszonyul hozzá.

Nyéki Zsolt, az OTP Mobil ügyvezető helyettese azt ismertette, hogyan lesz egy banknak olyan fintech cége, amely az anyacégtől elkülönülve dolgozhat. A Simple sikere azt mutatja, hogy érdemes kialakítani startupként működő, gyors változtatásokra képes fintechet házon belül.

Varga-Tarr Sándor, a Számlázz.hu marketingvezetője egy másik fajta együttműködést vázolt fel. Ők a MagNet Bank által feléjük kinyitott API-t felhasználva készítették el a KKV-k életét megkönnyítő Autokassza nevű fejlesztést. Ez a bankfiókot a számlázóprogrammal összekötő technológia jelentősen leszorítja az adminisztrációhoz szükséges időt. A létrejöttéhez pedig az kellett, hogy a fintech cég és a bank együtt találja ki, mire van szüksége az ügyfeleiknek.

A vásárlók már fizetnének kártyával

Nincs egyszerű dolga annak a magyar kiskereskedőnek, aki modern, gyorsan beépíthető kártyás fizetési megoldást szeretne a webboltjába építeni. Gyorsan beépíthető helyett olyat kap, amihez 40-100 oldalas műszaki leírások is tartoznak. A modernitást kritériumát pedig olyan rendszereknek kellene kielégíteniük, amik nem képesek megbirkózni azzal a feladattal sem, hogy használhatóan jelenjenek meg mobilon – mondta el dr. Horváth Attila.

Míg korábban a kereskedők azzal hárították el a fizetési fejlesztéseket, hogy a vásárlóknak nincs ilyesmire igényük, ma már igény lenne, a webboltok le vannak maradva. Az állítás annak ellenére is igaz, hogy a magyar bankkártyás piac még mindig nem heverte ki a tranzakciós adó okozta 2013-as sokkot.

Jó hír természetesen, hogy feladat, befutható pálya van a fintech fizetési cégek előtt. Csak vigyázni kell, sok a roncs az út mentén.

Csenget, riaszt és még navigál is
Csenget, riaszt és még navigál is
(fotó: Shoka Bell)

Ma már nem Kickstarterezne

Sikeres startupot indított el részben a Kikcstarteren Falus Dániel, de ma már nem biztos abban, hogy még egyszer belefogna-e egy közösségi finanszírozási kampányba. Az okos biciklicsengőt és biciklis adatgyűtő eszközt gyártó Shoka alapítója elmondta, hogy a kampány kezdetekor már rendelkezésükre állt 225 ezer dollárnyi kockázati tőke, amelyet egy hardveres vállalkozásokra specializálódott szingapúri befektetőtől kaptak. A közösségi finanszírozás arra volt jó, hogy teszteljék, valóban van-e kereslet a Shoka eszközeire. Természetesen mindent megtettek, hogy az igény megmutatkozzon: több hónapig építették fel a Kickstarter előtti kampányt, szervezték a rajongókat, hogy az első 24 órában elegen nyomják meg a támogatom gombot.

Csalók reszkessetek!

A konferenciát – a sörözés előtt – Kádár Tamás zárta, aki talált magának és a cégének egy 1,7 billió dolláros piacot, amiből ki szeretne harapni egy falatot. Ennyi pénzt veszítenek el az internets üzletek a csalók miatt. Tamás a diplomamunkájával elindult kutatásából csinált céget, és kockázati tőke nélkül építette az üzletet, amíg lehet. Jelenleg több magyar bankkal tárgyalnak, a Barion rendszerébe pedig már be van építve a Seon megoldása. Kádárnak is volt üzenete a fintech startupon gondolkodóknak, szerinte bele kell vágni.

A FinTechRadar Konferenciát bemutatja:

simple_logo2_kicsi


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?