Remek kihívást kaptak a kriptovaluták hívei: megpróbálhatják meggyőzni az ismert Nobel-díjas közgazdászt, hogy a kedvenc pénzük jó valamire. Nem lesz könnyű.

(Fotó: The Center for American Progress)

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász és a New York Times állandó kolumnistája nekiállt megfejteni a kriptovalutákat egy cikkben. Arra jutott, amire mi is szoktunk, hogy a technológia egyelőre egy kérdést kereső válasz. Közben azonban elsütött pár olyan vérlázító mondatot, amik miatt a kriptorajongók biztosan nem zárják a szívükbe.

(…)a kriptovaluta rajongók lényegében egy olyan csúcstechnológiás megoldás használatának örülnek, amely háromszáz évvel veti vissza a monetáris rendszert.

Krugman azért olvasta bele magát a kriptopénzes világba, mert egy konferenciára őt hívták meg ellenoldalként. A blockchainben bízóknak ő fogja elmondani, miért nincs is szükség a kedvenc technolgóiájukra.

Az első problémát abban látja, hogy a pénzügyi rendszer a kényelem felé fejlődik tovább. Az érmék helyét az egyszerűbben kezelhető bankjegyek vették át. Ez utóbbiak olcsóbban előállíthatók, szállíthatók, kezelhetők. A fiat pénzzel pedig már nemesfémekre sem volt szükség hozzájuk. Aztán a bankjegyek helyére a csekk lépett, amit leváltott a banki utalás, ma pedig kártyával és mobillal fizetünk. Ehhez képest a kriptopénzes rendszer egyelőre bonyolult, erőforrásigényes és nagyfokú, a rendszer működésébe vetett bizalmat igényelnek.

Ráadásul a hagyományos pénz – írja Krugman – elég jól működik. A tranzakciós költségek alacsonyak, a vásárlóerő megjósolható. Igaz, meg kell bízni a bankban, de a bankok elég megbízhatóan is viselkednek. Egy kriptotőzsdéhez mérve például egészen biztosan hitelesebb intézménynek számítanak.

Azt Krugman sem tagadja, hogy vannak kripto elfogadóhelyek, ám ezek szerinte az elfogadás reklámértéke miatt foglalkoznak bitcoinnal. A vásárlás helyett a spekuláció a kriptopénz fő felhasználási területe. Értéktároló szerepe is lehet még a bitcoinnak vagy az ethereumnak, amivel viszont a hagyományos bankjegyekkel és a nemesfémekkel kerülnek egy kategóriába. Azaz lehet otthon tartani, illetve lehet olyasmit vásárolni velük, amiket nem szívesen látnánk visszaköszönni a havi számlaösszesítőn.

A Nobel-díjas közgazdász szerint elképzelhető, hogy téved, de csak akkor ismeri be, ha tényleg mutatnak neki problémákat, amelyeket a kriptopénz megold. És azok a problémák – ilyen a legendás double spend, azaz a pénz kétszeres elkölthetősége – amelyek a kriptopénzek előtt nem is léteztek, nem érnek pontot.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá 1 hozzászólás

  1. Zoltán Szigetvári 2018.08.03

    A bankok megbízhatósága elég relatív. Most Magyarországon is van egy bank, amelyik teljes káoszban teljesíti a megbízásait. (remélhetőleg ez átmeneti)
    Az elmúlt időben a kriptovaluták elég nagyot inflálódtak, de ez messze volt a politikusok által gerjesztett 1946-os magyar vagy aktuális venezuelai helyzettől. A jegybank hiánya azt is jelenti, hogy egy szűk politikai elit nem rángathatja az árfolyamot.

    a., A bankok nem megbízhatóak.
    b., A jegybank hiánya lehet valós előny

Vélemény, hozzászólás?