A munkanélküli segélynél hatékonyabb, munkahelyeket generáló módszert keresnek az összeomlott Nokia országában.

A munkanélküli segélynél hatékonyabb, munkahelyeket generáló módszert keresnek az összeomlott Nokia országában.

Oulu
Oulu technológiai központ volt, de nem csak a Nokia a látnivaló a városban (Fotó: Anna / Flickr CC-BY)
(fotó: Anna / Flickr CC-BY)

Két éves, kétezer ember bevonásával végzett általános alapjövedelem tesztre készül Finnország. Fizikai munkások és a Nokiától kirúgott programozók egy csoportja fog olyan havi jövedelmet kapni, amiért semmit nem kell tenniük. Még fontosabb, hogy az új jövedelmi forma nem is gátolja őket semmiben. Míg a munkanélküli segély – ami egy Nokiától leépített mérnök esetében vonzóbb megoldás, mint egy startupos fizetés – mellett nem lehet dolgozni, az alapjövedelem megengedi majd a munkavégzést. A programról a New York Times közölt részletes cikket.

A program arra keres választ, hogy egy ilyen pénzügyi mentőháló birtokában mihez kezdenek a munkanélküliek. Állást keresnek vagy sajátcéget indítanak? Tanulni kezdenek egy új karrier felé vagy ülnek a kanapén és sorozatokat néznek?

Nem kellene több Trump

A válasz nem csak a Finnországban érdekes, hanem az egész világon. A robotizálás, a munkahelyek olcsóbb országokba költözése, a szabadkereskedelmi egyezmények nyomán a munkások rossz helyzetbe kerültek. A dühüket pedig populista politikusoknak sikerült az elit felé irányítania. Az első eredmények között Donald Trumpot és a Brexitet lehet felemlegetni. A kérdés az, hogy a kapitalizmust igazságosabbá lehet-e tenni, vagy feldühödött szavazók tömegei fogják átalakítani.

A támogatói szerint a feltétel nélküli általános alapjövedelem azért fontos, mert a munkaerőpiac megváltoztathatatlanul megváltozott. A teljes foglalkoztatottság álom csupán, a gyári munkát a robotok veszik el, a korábban teljes állást jelentő foglalkozásokat pedig az Uberhez vagy a Deliveroohoz hasonló alkalmi munkára felépített startupok szüntetik meg.

Az ötletnek sokféle kritikája is van. A radikális baloldali kritikusai azért nem tartják jó ötletnek az alapjövedelmet, mert az alkalmi munkák kiegészítését, és ezzel a jelenlegi hibás rendszer foltozgatását látják benne. Jobbról pedig a munka nélkül megszerzett „ingyen pénz” koncepciójával nem sikerül kibékülni többnyire.

A válság óta nincs jól a finn gazdaság

Nagyszabású vizsgálatokra viszont a finnországi kezdeményezésig nem került sor. A finn kormány azt várja, hogy a viszonylagos anyagi biztonság új munkahelyek létrejöttéhez járul majd hozzá. Szükség is van rá, a Nokia megszűnt vezető mobilgyártónak lenni, a papíripar is gyengélkedik, és a 2008-as válság is megviselte az országot. A munka nélkül maradókat a finn szociális háló megfogta, de a gazdaság nem állt újra növekedő pályára.

A teszt helyszíneként kiválasztott város Oulu, ahol a Nokia egyik üzeme volt. A városban 16 százalékos a munkanélküliség, ami a finnországi átlag duplája. És mivel ezt a rátát azzal érték el, hogy a Microsoft a Nokia központból 2500 mérnököt épített le, így profi technológusok keresnek munkát.

BOCHUM, GERMANY - FEBRUARY 10: The logo of the Nokia plant is pictured on February 10, 2008 in Bochum Germany. Mobile telephone giant Nokia plans to close it's factory in Bochum laying off approx. 2,300 employees citing rising labor costs. (Photo by Jens Koch/Getty Images)
Fotó: Jens Koch/Getty Images

A finn kísérlet azért is érdekes, mert egy jórészt bürokrácia nélküli rendszert vezet be. Így az alapjövedelmet kapóknak nem azt kell megtanulniuk, milyen papírokat kell kitölteni a segély megszerzéséhez.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?