Mi a közös a konténerekben, a földhivatalban, és a zenében, ami valószínűleg most is szól a gépeden? Mindegyiket próbálják valahogyan megreformálni a blockchain-technológiával.

Mi a közös a konténerekben, a földhivatalban, és a zenében, ami valószínűleg most is szól a gépeden? Mindegyiket próbálják valahogyan megreformálni a blockchain-technológiával.

Lassan ott tartunk, hogy ha az ember hangosan kimondja egy bank környékén, hogy blockchain, akkor villámgyorsan hozzávágnak egy kis kockázati tőkét. 2016 legmenőbb kifejezése lett ez a szó, sokan már azt is tudják mit jelent. Végigvesszük, mi az, ami nem feltétlenül bank, mégis blockchainnel akarják megoldani.

Felzárkóztató képzés: mi az a blockchain?

Kezdetben volt a bitcoin és Nakamoto Szatosi lelke lebegett a vizek felett. Akkor úgy tűnt, hogy a bitcoin legjobb felhasználása az, hogy pénzként tekintünk rá. Pont úgy, mint amikor aranyat adunk fizetőeszközként szolgáltatásokért. A bitcoin azonban más, mint az arany, a digitális valutát nem fizikailag birtokoljuk, hanem van egy nagy elszámolórendszer, amit a bitcoin-gazdaságban részt vevő gépek számítási kapacitása működtet, ez a blockchain: egy nagy főkönyv, amit ügyes matematika tesz hamisíthatatlanná.

A csomagszállítás problémáit

Láttátok a The Wire (A drót) második évadát? Ha nem, akkor nagy kihagyott dolog ez, mihamarabb pótoljátok. A sorozatban a nyomozók a baltimore-i kikötőben dolgoznak, a konténerekkel ügyeskedő bűnbandák ellen. A lopástól a csempészésig sok olyan dolog történik, amire egy rendőrnek felcsillan a szeme.

(Fotó: tsuna72 / Flickr CC-BY)
(fotó: tsuna72 / Flickr CC-BY)

A Flexport neű, 65 millió dolláros második körös befektetést elnyerő startup azon dolgozik, hogy ilyenek ne történhessenek. A hajók és konténerek pontosabb, valósidejű követésével tervezhetőbbé teszik az üzleti életet. A cég nem kis feladatot tűzött maga elé, a DHL-hez hasonló nagy szállítócégek vitorlájából próbálja kifogni a szelet. A Flexport ugyan még nem blockchainre építette a technológiáját, így is technológiai innovátor egy konzervatív iparban. Kisebb csomagszállítók, például a brit Marine Transport International viszont már kísérleteznek a blockchaines csomagkövetéssel.

A zenét úgy általában

A zeneipart annyian akarják megváltani, hogy már lassan sorba kell állni a próbálkozáshoz is. A TechCrunchon megjelent cikk szerint a zene publikálását és eladását is átalakítaná, ha az együttesek a blockchainbe töltenék fel az albumaikat. Megszűnne például a kalózkodás és a számok megváltoztatása is. Az utóbbit nem fejti ki a szerző, de nagyon úgy tűnik, mintha a remixelést ölné ki a zenéből, amiért igazán kár lenne.

(Fotó: Steve Cadman / Flickr CC-BY)
(fotó: Steve Cadman / Flickr CC-BY)

Míg az egyes számok vagy albumok másolásvédelme nem tűnik nagy bulinak – nehéz elképzelni, hogy zenehallgatók százezrei dobnák ki szívesen a blockchaines megoldást nem támogató hifijüket, zenelejátszójukat – a különböző jogdíjak menedzselésére és a kifizetések követésére remek lehet a rendszer.

A PledgeMusic nevű, a zenei közösségi adománygyűjtő alapítója a Mediumon megjelent cikkében fejtette ki, hogy visszamenőleg már nem lehet rendet tenni, de egy új, Fair Trade Zene szabvánnyal a jövőt lehet rendezni. A blockchainnel és az okos szerződésekkel például lehetne kezelni szerinte, ha egy dalt lejátszanak X alkalommal és a két társszerző nem egyenlő részben részesedik a bevételekből, akkor a rendszer automatikusan elutalja a zenészek jussát. (Emellett még egy új zenekodeket és VR-es megjelenést is javasol.)

Flottamenedzsmentet

Az ENSZ Moldovában teszteli az EmerCoinnal és a DeePlace-szel közösen új flottafelügyeleti rendszerét. Az ötletet a Lazooz nevű izraeli autómegosztó startup adta az ENSZ alternatív pénzügyi megoldások laboratóriumának.

A flottakezelő erősen tervezési fázisban van, így nem sokat lehet tudni róla. A moldovai informatikai vállalkozásokat tömörítő ATIC vezetője annyit mondott el a Forklognak http://forklog.net/national-cryptocurrency-could-be-on-agenda-in-moldova/ , hogy az ENSZ irodák által közösen használt autók kezelésében fellépő problémákat (kocsi foglalása, használat követése) oldja majd meg a szoftver. Az év végéig kell elkészülni a szoftvernek, és három-hat hónapon keresztül tesztelik, hogy a megoldás szállítja-e a várt eredményeket.

A lassú földhivatalokat

Vannak sztorik, amik úgy kezdődnek, mint egy Rejtő regény. Ebben például a grúz igazságügyi minisztérium, a San Francisco-ban működő BitFury bitcoin bányászcég, a grúz ingatlanjegyzéket kezelő állami hivatal és Hernando DeSoto perui közgazdász ült egy asztalnál. Ez a négy szereplő határozta el, hogy blockchaines alapra próbálják átköltöztetni a földhivatali jegyzéket.

A rendszertől egyrészt a költségek csökkenését és biztonságosabb működést várja a csoport. Másrészt viszont az ügyintézést is lerövidítheti. Egy digitális rendszer használatakor nem feltétlenül kell sorszámot tépni, csendesen várakozni és végül megnézni, míg egy hivatalnok ráüti a dokumentumra a szárazpecsétet vagy ráragasztja a hologramos matricát. Ma 50 és 200 dollár között van Grúziában egy ingatlan eladásának járuléka, ez a Bitfury szerint öt és tíz cent közé süllyedhet.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?