Ki találta fel? Megéri-e bányászni? És egyáltalán mitől értékes a bitcoin? Az összes kérdésedre választ kapsz.

Ki találta fel? Megéri-e bányászni? És egyáltalán mitől értékes a bitcoin? Az összes kérdésedre választ kapsz.

A bitcoin valójában számok nagy halmaza: az érme csak illusztráció
A bitcoin valójában számok nagy halmaza: az érme csak illusztráció
(fotó: Zach Copley / Flickr CC-BY-SA)

Honnan lett a bitcoin?

Ha ezt a kérdést úgy istenigazában, minden részletében meg tudnánk válaszolni, írhatnánk belőle egy bestsellert és milliomossá válnánk. Amíg ez megtörténik, ezek a biztosan tudható részletek.

Egy ember vagy emberek egy csoportja Szatosi Nakamoto néven írt a The Cryptography Mailing List levelezőlistára 2008 végén, hogy egy új, kriptográfián alapuló pénzt hozott létre. Az első levele tartalmazta a rendszerről szóló tanulmányt, pár hónappal később pedig kiadta az első bitcoinbányász szoftvert is. (A levelek itt olvashatók összegyűjtve.) A program és az alternatív fizetőeszköz lassan népszerűségre tett szert és ipar épült Nakamoto találmányára.

Ki az a Szatosi Nakamoto?

A bitcoin atyjának azonosítására több kísérlet volt, de egyik sem járt sikerrel. Nem tudjuk, hogy a név valóban japán férfit rejt-e vagy sem. Sőt, valójában azt sem, hogy egy vagy több emberről van-e szó.

xapo wallet tárca bitcoin
Mobilos bitcoin tárca
(fotó: Xapo)

Hogyan terem a bitcoin?

Bányásszák, de a szó természetesen csak hasonlat: a számítógépek végeznek repetitív, unalmas és matematikai értelemben véve nehéz munkát. Ez a munka a tranzakciós blokkok ellenőrzése, azaz a bitcoin hálózaton folyó pénzforgalom naplójának előállítása, amely egy nehéz számítást igénylő hashelési folyamattal jár. A bányász minden kiszámolt blokkért egy „lottószelvényt” kap, esélyt arra, hogy a rendszer által tízpercenként kiosztott ingyen bitcoinokat ő kapja meg. Az eljárással csak az a probléma, hogy több milliárdan pályáznak a jutalomra, az erősebb bányászfarmok gépei pedig nem egy-kettő-tíz, hanem több tízmillió lottószelvényt szereznek másodpercenként. Az otthoni felhasználók még a valódi lottóval is jobban járnak. Bányászatból ma már nem lehet meggazdagodni.

És hogy miért ad bárki pénzt a bitcoinért? A kérdés megválaszolásához kell tenni egy nagy kitérőt.

Így néz ki egy bitcoin bánya
Így néz ki egy bitcoin bánya
(fotó: Wikimedia Commons)

Mitől van értéke a pénznek?

Minden ma használt pénz úgynevezett rendeleti pénz. Ezek olyan valuták, amiknek a fedezetét nem egy nagy trezorban felhalmozott aranyhegy adja, hanem az adott ország gazdasága. Egy dollár azért kerül most, amikor ez a cikk születik 277 forintba (a napi valutaárfolyamot itt találod: MNB.hu/arfolyamok), mert Amerika sok iPhone-t, Teslát és F-22 vadászgépet tud eladni. Ráadásul, ha az ember az Egyesült Államokban adót akar fizetni, akkor dollárra van szüksége, mert mást nem fogadnak el a szövetségi intézmények.

A világ Amerika vezetésével 1973-ban engedte el végleg azt a koncepciót, hogy egy pénznek aranyfedezete kell legyen.

Arról, hogy hogyan alakult ki a – amúgy jóval korábban – a papírpénz, ami egy pompás találmány, itt olvashat.

aranyrúd
Arany: na ez nincs a pénz mögött 1973 óta
(fotó: Wikimedia Commons)

Akkor Amerikának már nincs is aranya?

Az aranytartaléknak ugyan vége, de ettől még ott ül Fort Knoxban a világ kibányászott aranykészletének nagyjából 2,3 százaléka, de ez nem a dollár fedezete. Csak megnyugtató érzés egy nagyobb adag aranyat birtokolni.

A Fort Knoxban tárolt 4582 tonna arany mellett a szövetségi kormány egyéb széfjeiben még 3551 tonna arany van elrakva. Az USA rendelkezik a világ legnagyobb aranykészletével, utána Németország következik. Az országnak 2015-ben 3387 tonnányi aranya volt.

Na és akkor miért ad bárki pénzt a bitcoinért?

Bitcoinból véges sok darab van. A rendszer durván négyévente felezi a bányászoknak jutalomból kiosztott bitcoin mennyiségét. Most 12,5 darab jár, de nyolc éve ötvenről indult. 21 millió egység kibányászása után a bitcointermelés megáll. Onnantól kezdve a meglévő mennyiséggel lehet kereskedni. Ezzel a fizetőeszközök egyik jellemzőjét megleltük: véges mennyiség van belőle, ráadásul úgy, hogy nem kell hozzá jegybank.

Bitcoin bankautomata: Budapesten is lehet ilyet találni
Bitcoin bankautomata: Budapesten is lehet ilyet találni
(fotó: Mr. Coin)

A másik fele nehezebb a válasznak – Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdás neki is esett emiatt a bitcoinnak 2013-ban -, mert a bitcoin értékét semmi nem biztosítja. Illetve csak az a tény, hogy nagyon sok ember szerint a bitcoinnak van értéke. Emiatt azonban a bitcoin nem úgy működik, mint egy hagyományos rendeleti pénz: amellett, hogy fizetőeszköz, van részvény jellege is. A teljes bitcoin ökoszisztéma növekedéséből mindenki részesedik, aki bitcoinnal rendelkezik. Ezzel ráadásul egyszerűbb magyarázni a pénz vad árfolyamingadozásait. Egy rendeleti pénznek nem néznénk el, ha egy hír hatására – legutoljára egy bitcointőzsde feltörése volt ilyen – az értékének hatodát elvesztené.

Mire jó a bitcoin?

Fizetni remekül lehet a digitális pénzzel. Az árfolyamingadozások miatt spekulációra – így lehet gyorsan sok pénzt veszíteni – is alkalmas. A nyugdíjasévekre félretett összeget azonban egyelőre nem tartanánk bitcoinban. Még akkor sem, ha Kim Dotcom megígérte, hogy legújabb startupja miatt négyszeresére fog nőni az árfolyam. Hisszük, ha látjuk.

Mire jó a bitcoin technológia?

A bitcoin hálózatnak nem a bitcoin, mint fizetőeszköz a legfontosabb része, hanem az előző ellenőrzött tranzakciókat tartalmazó blockchain. Mivel az abban foglalt mozgásokat a gépek ellenőrizték, a lánc pedig utólag nem módosítható, ezért a hagyományos csalások nagy részét kizárja a rendszer. Ezt a technológiát a bankok is fel tudják használni – egy becslés szerint 2017-re a pénzintézetek háromnegyedében már lesz blokkláncra épített megoldás – de akár szerződéseket is lehet tárolni rajta.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?