Most dől el, hogy húsz év múlva sikeres ország leszünk-e

A finn mobilcégnek igazán nem sikerült az utóbbi tíz éve. A kétezres évekbe még azzal léptek be, hogy mindenki tőlük akart olyan telefont venni, amilyen Neónak is volt a Mátrixban, ma viszont az üzleti prezentációk első diája arról szól, hogyan kerülhető el a nokiásodás.

Maurice Lisi, az Intesa Sanpaolo egyik olasz vezetőjének rövid előadása szerencsére nem csak a Nokia rugdosására szorítkozott. A finnek ekézése helyett azzal folytatta az előadását, hogy a változni képtelen cégek gyakran tűnnek el. A Blockbuster videotéka addig nevetett a DVD-ket postázó Netflixen, amíg az meg nem ette a piacát. Nem jó gyakorlat az, hogy

megvan a best practice, nem fogunk rajta változtatni. A régi banki élmény nem fog kitartani tíz évig

– zárta a felvezető előadását Lisi, amikor úgy érezte, elég magas labdát dobált fel a következő előadónak.

Brett King, a Breaking Banks rádióműsor házigazdája és üzleti guru pedig nagy lendülettel látott neki a labdák lecsapkodásának. Azzal folytatta Lisi gondolatát, hogy az átalakulásban jó cégek maradnak meg hosszan. Az amerikai Western Union, amelyet ma leginkább pénzküldő szolgáltatásként ismerünk, a 19. században még telekommunikációs vállalat volt. Ott hibázták el, hogy nem vettek meg egy fontos innovációt, amelynek a szabadalmát felkínálták nekik.

Senki nem akar majd telegráfon beszélgetni

– hangzott a döntés, Bell pedig máshoz ment tovább a telefon ötletével. És persze Bell cége, a többször átalakult AT&T sem érzi magát túl jól, mert a vonalas telefont a mobil öli meg, a mobilt pedig az üzenős appok és az internet úgy általában.

Ha valamit tanulhattunk az elmúlt 150 évben a telekommunikációs ipartól akkor az a folyamatos alkalmazkodás.

A guru szerint egy olyan ipar van, ami nem változott szinte semmit: az a kormányzat. Más kérdés, hogy a Brexit – amire inkább rá se kérdezzetek, szólt ki a közönségnek -, az arab tavasz, vagy Donald Trump mutatja, hogy ezt a területet is támadják új eszközökkel.

Rossz stratégia a babérokon ülni

Ha most a bankszektorban vagy, és úgy gondolod, hogy a fiókok elegendők, akkor már csődbe mentél, csak még nem tudsz róla. Ha bankár vezeti a céget, nem egy technológus, akkor is

– mondta King, majd folytatta azzal a gyakran hallott megállapítással a jóslatot, hogy tíz év múlva minden cég technológiai cég lesz elsősorban. (Ha valami megerősíti ezt, akkor az, hogy már a hőseink is hackerek többnyire.) Négy trendet jelölt meg, amelyek ezt erősítik.

Az első a tanácsadó szerepben alkalmazott mesterséges intelligencia technológiák. Ezek nem általános emberi intellektussal rendelkeznek majd, nem olyanok lesznek, mint a sci-fi filmek mindentudó gépei. Egészségügyi, könyvelési, banki tanácsokat azonban képesek lesznek nyújtani. Illetve ők veszik majd fel a telefont, küldik ki a rendelésünket, és így tovább. És, ki ne felejtsünk egy másik iparágat, a robotok fogják elvenni az Egyesült Államok kétmillió kamionsofőrjének a munkáját is King szerint.

A mostani fejlődési út teljesen újszerű. Korábban volt arra mód, hogy a gépesített földművelésből kiszorulók az iparba, a gépesített iparból kiszorulók a szolgáltatószektorba menjenek át. A robotok által benépesített szolgáltatószektorból viszont nincs hová út: nem lehet mindenki robotpszichológus és robotprogramozó. King szerint az egyetlen most látható megoldás az alapjövedelem bevezetése. Az egyetlen kérdés pedig, hogy sikerül-e egy nagy társadalmi elégedetlenségi hullám előtt bevezetni.

Sokáig fogunk élni, de mivel jár ez?

A King által kiemelt második trend hatását még nehezebb megjósolni. A fejlődő egészségügyi és génsebészeti módszerek gyógyíthatóvá tesznek örökletes betegségeket és rákfajtákat is. A módszerek ráadásul egyre olcsóbbak lesznek. Az első emberi genom feltérképezése még dollármilliókba került, ma viszont ezer dollárért már meg tudják csinálni. A csak az ismert és problémás helyeket, betegségre való hajlamot jelző helyekre szűrő vizsgálat pedig száz dollárból is megúszható.

Az egészség megőrzését segítik majd a viselhető okoseszközök is – ez a harmadik trendje Kingnek. Ezek ráadásul már a biztosítás világát is átírják. A jelenlegi amerikai egészségügyi rendszerben egy szívroham kezelése 90 ezer dollárt emészthet fel, ezért egyes biztosítók már állják a szívritmusfigyelős okosórának vagy a fitneszkarkötőnek az árát. Még kedvezmény is jár azoknak, akik viselnek ilyen eszközt. Ezzel párhuzamosan pedig a gyógyítás és biztosítás egyre inkább megelőzéssé válik.

Végül pedig a jövőt befolyásoló negyedik technológia az okos infrastruktúra és város. King elsősorban a világ napelemre való átszereléséről beszélt, ami szerinte már nem politikai és társadalmi akarat kérdése. A napenergia olcsóbb lett, mint a szén, így a klímavita állásától függetlenül is el fog terjedni. És hogy ez hogyan függ össze a gazdasággal és a bankokkal?

Ha ma nem fektetsz infrastruktúrába – például napenergiába -, akkor nem leszel versenyképes húsz év múlva

– mondta King. Végül a CIB hackatonjának résztvevőitől azzal búcsúzott, hogy minden versenyzőt irigyel. Húsz év múlva egy tonna olyan változás lesz, amelyet érdekes lesz végigélni. Különösen úgy, hogy a most húsz-harminc éves startupperek addigra döntéshozó pozícióba kerülnek.