Minden, ami a fintechben történik, korábban már megtörtént. A Financial Times Alphaville blogja szerint elég megnézni, hogy az elmúlt tíz évben mi történt a high frequency trading (HFT) területén.
2009 és 2010 között úgy tűnhetett, mintha a HFT és az algoritmikus kereskedés örökké tartó pénznyomda lenne. Aki tudta, hogyan lehet algoritmusokat versenyeztetni az emberi brókerekkel, lényegében a pénzcsapot nyitotta meg. Aztán a piac fejlődött, a versenytársak okosabbá váltak, és a végén beállt egy új egyensúlyi állapot. Aki szerencsés volt, annak nem ette meg a profitját a sok utólag jelentkező új szereplő – írja az Alphaville.
A HFT cégek most azon dolgoznak, hogy ezt az új egyensúlyi állapotot maguk felé billentsék egy kicsit. Big data elemzésbe, mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba pumpálnak pénzeket, hogy javítsanak az algoritmusaikon és egy kis ideig okosabbak legyenek a versenytársaiknál.
Craig Pirrog, a piaci struktúrákat vizsgáló professzor szerint a technológiai ugrások ciklikusak. Rendre történnek ilyenek, majd rendre kiegyenlítődik minden újra. A HFT piacon épp konszolidáció van, cégek olvadnak össze. Az Alphaville szerint már pusztán a gyorsabb algoritmusokkal és a gyorsabb piacok közti útvonalakkal nem lehet elég nagyot szakítani. Jobb elemzés is kell, illetve ehhez pedig jobb, az elemzések futtatására tervezett hardver.
Játszmák is vannak, nem csak üzletek
A cikk szerint a fizikai korlátok elérésével az addig nyitott piacok bezárulnak. Igyekeznek a publikos kereskedést minél kisebb részre szorítani, házon belül kereskedni többet. Persze olyan érv is van, hogy az adatgyűjtés valójában járadékszerzésre irányul.
A fintechben is az a kérdés, hogy a mások által gyűjtött adat felhasználása meddig lehetőség. Illetve Chris Skinner eheti előadás után egy kicsit az is, hogy valójában a bankoknál lévő adat mennyire felhasználható. Amennyiben viszont a fintecheknek saját adatgyűjtésbe és elemzésbe kell kezdeniük, teljesen máshogy fog lezajlani a forradalom.
Szólj hozzá