A blockchain 2017-ben is nagyon menő lesz, egymással versenyeznek a bankok, hogy végre kitalálják, mire fogják használni. Alapozás a blockchain világ hat legfontosabb tényével.

Többször is végig lehet olvasni a blockchain és a bitcoin működési elvét anélkül, hogy az ember egyszer úgy megértené, hogy el is tudja magyarázni másoknak. A FinTechRadar konferencián szerencsére két szakértő is nekiugrott a problémának. Ezek a legfontosabb tények a blockchaines világból.

A feszült figyelem nem csak a bitcoinnak szólt (Fotó: Pál Anna Viktória / FTR)
A feszült figyelem nem csak a bitcoinnak szólt (Fotó: Pál Anna Viktória / FTR)

1, Az értékek internete, amit most a blockchain technológiákkal építenek nem új ötlet. A kriptográfusok már negyven éve álmodoznak arról, hogy nem csak információt lehet digitálisan küldeni közreműködők nélkül, hanem értékeket is. Ezt napjaink internetén közvetítő szolgáltatókkal oldjuk meg, ami centralizált rendszereket eredményez, amelyek ráadásul maximum regionális szinten működnek hatékonyan.

2, Az új típusú hálózathoz szükséges elméletek egy része már korábban is rendelkezésre állt. Például a kétezres években a Libri könyvesbolt digitális termináljai is egyfajta elektronikus pénz jellegű valutát használtak egymás között. Satoshi Nakamoto, a bitcoin atyja több zseniális ötletet leírva végül megteremtette a rendszert. A legfontosabb változtatás az, hogy míg a hagyományos modellben a számlaszám nyilvános és a tranzakciós adatok nyilvánosak, addig a blockchainnél az identitások titkosak, a tranzakciós adatok nyilvánosak, és az egész rendszer ellenőrzi őket.

3, A bitcoint bányászó – és ezzel a főkönyveet tízpercenként hitelesítő – gépek kapacitása ötvenezerszeresen haladja meg a világ ötszáz leggyorsabb szuperszámítógépének teljesítményét. Az összehasonlításhoz érdemes tudni, hogy míg egy szuperszámítógépen sokféle programot lehet futtatni, addig a bitcoinbányász gépek specializált hardvert tartalmaznak, amit csak erre az egy célra lehet használni.

Nagyon kicsi bitcoin bánya, a normál méretűek termeket töltenek meg (Fotó: Wikimedia Commons)
Nagyon kicsi bitcoin bánya, a normál méretűek termeket töltenek meg (Fotó: Wikimedia Commons)
(fotó: Wikimedia Commons)

4, A blockchaines világra is igaz, hogy rendelkezik remek, sztoriba csomagolt problémákkal. A kriptográfiára (lásd például az ebédelő kriptográfusok problémáját) vagy a matematikára (például az utazó ügynök probléma) is igaz ez, és a blockchaines gondolkodás is megörökölte. Az egyik probléma, amit a blockchain megold a bizánci konszenzus. Ez feltételezi, hogy egy völgyben egy nagy hadsereg táborozik, amit két, egyesével kisebb, együtt azonban nagyobb sereg szorít közbe. Ha a szélen lévő két hadvezér meg tudja beszélni, hogy mikor támadjanak, akkor képesek győzni, ehhez azonban megerősítések végtelen hosszú sorára van szükség arról, hogy mi az időpont, vette-e a másik az üzenetet, és így tovább. A blockchainnek az az előnye, hogy a feltételezett generálisok egy környi titkosított üzenettel letudhatják az egyeztetést, és délben szétverhetik az ellenség seregét.

És hogy mi köze van a bizánci generálisoknak a fizetéshez? Ugyanez a logika szükséges ahhoz, hogy egy digitális pénzt ne költhessen el kétszer a tulajdonosa.

Jusztinianusz bizánci császár, nem volt bitcoinja, nem is tudta egyesíteni a Kelet- és Nyugatrómai Birodalmat (Forrás: WIkimedia Commons)
Jusztinianusz bizánci császár, nem volt bitcoinja, nem is tudta egyesíteni a Kelet- és Nyugatrómai Birodalmat (Forrás: WIkimedia Commons)

5, A számítástechnika egy érdekes alapproblémája a leállás probléma. Ez a matematikailag is bizonyított tétel azt mondja ki, hogy egy program nem képes megállapítani egy másik programról, hogy az meddig fut.

A bitcoin blockchain ezt a problémát úgy kerülte ki, hogy a végtelen ideig futó programokat lehetővé tévő elemeket (ciklus, önhivatkozás) nem engedélyezik. Ezek nélkül sok pénzügyi műveletet le lehet programozni, de nem mindet. Az Ethereum blockchainen, amelyet okosszerződések futtatásáre terveztek, más megoldást választott Vitalij Buterin, a rendszer atyja: a futás pénzbe kerül, az okosszerződés akkor mindenképpen véget ér, amikor a hozzá csatolt pénz elfogy.

6, Blockchain rendszereken lehet biztosítótársaság nélküli biztosítást kötni, lehet olyan harmadik, moderátor fél részvételével működő szerződést csinálni, ami lehetővé teszi a moderátor szolgáltatásokat nyújtók versenyeztetését a kedvező ár elérése céljából. Még akár automata sportfogadást is lehetne építeni. Sőt, az egyik előadó ennél is messzebb ment, amikor kijelentette, hogy „innentől kezdve nincs szükség a politikára.”

A FinTechRadar Konferenciát bemutatja:

simple_logo2_kicsi


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?